Fa mesterséges szárítása

Fa mesterséges szárítása

A mesterséges szárítás speciális szárítókamrákban történik, és sokkal gyorsabban történik, mint a természetes szárítás. A szárító egy zárt téglalap alakú tér, amelyben a levegőt speciális, úgynevezett bordás csövek melegítik fel, amelyeken keresztül gőz kering, amely a kazánházból érkezik beléjük. A gázszárítókban az anyagot az égéstérből érkező gázokkal szárítják speciális eszközzel,
A fából kipárolgó nedvesség telíti a levegőt, ezért azt kivezetik a szárítóból, és speciális befúvó csatornákon friss, kevésbé nedves levegőt hoznak a helyére. A működési elv szerint a szárítókat időszakosan működőkre és folyamatosan működőkre osztják.

Az időszakosan működő szárítókban (19. ábra) az anyagot egyidejűleg helyezik el. Szárítás után az anyagot eltávolítják a szárítóból, leállítják a gőz kibocsátását a fűtőberendezésbe, és feltöltik a következő adag szárítóanyagot.
 A folyamatosan működő szárító egy legfeljebb 36 méteres folyosóból áll, amelybe az egyik oldalon a nedves anyagú kocsik, a másik oldalon a szárított anyagú kocsik távoznak.
A légmozgás jellege szerint a szárítókat természetes keringtetésűekre osztják, ami a szárítóban lévő levegő fajsúlyának változása miatt következik be, valamint az impulzuskeringtetésű szárítókra, amelyeket egy vagy több ventilátor ér el.

20190827 1

Sl. 19 Időnként természetes vízkeringtetéssel működő szárító 

A folyamatosan működő szárítókat ellenáramú szárítókra osztjuk - amikor levegőt vezetnek be a szárítandó anyag mozgásához, és ko-flow szárítókra - ha a forró levegő mozgási iránya megegyezik a szárítandó anyag mozgásának irányával. az anyag, illetve azok, amelyek keresztirányú légkeringtetéssel működnek, amikor a forró levegő mozgása levegő, az anyag mozgására merőleges irányban történik (20. ábra).

20190827 11

Sl. 20 Szárító erős fordított légkeringtetéssel; 1 - ventilátor, 2 - radiátor,

3 - tápcsatornák, 4 - lefolyó csatornák

Ha a szárítóban a szárítandó anyag mellett elhaladó levegő mozgási sebessége meghaladja az 1 m/sec-et, akkor ezt a fajta szárítást gyorsítottnak nevezzük. Ha a szárítás során a szárítandó anyag mellett áthaladó forró levegő mozgásiránya megváltozik, és sebessége meghaladja az 1 m/sec-et, akkor ezt a mozgást fordított mozgásnak, a szárítóberendezéseket pedig gyorsított, fordított légkeringtetésű szárítóknak nevezzük. .
A természetes keringtetésű szárítókban a szárítandó anyagon áthaladó levegő sebessége kisebb, mint 1 m/s.
Mind a kész deszkák*, mind a félkész anyagok száríthatók. A szárítandó deszkákat kocsikra rakják egymásra (21. ábra).

20190827 12

Sl. 21 lapos kocsi

A hosszú deszkákat lapos kocsikra kell egymásra rakni (21. ábra). Párnaként 22–25 mm vastag és 40 mm széles száraz léceket használnak. Az alátéteket egymás fölé helyezzük úgy, hogy függőleges sort alkossanak (22. ábra). A párnák célja hézagok kialakítása a deszkák között, hogy a forró levegő szabadon áthaladhasson a szárítandó anyagon, és eltávolítsák a vízgőzzel telített levegőt. A 25 mm - 1 m vastagságú deszkáknál a függőleges párnasorok közötti távolságot, az 50 mm - 1,2 m vastagságú deszkáknál réseket kell venni. A betéteket a keresztirányú gerendák fölé kell helyezni - mi a kocsin.

20190827 13

Sl. 22 A fűrészáru szárítás céljából történő egymásra rakásának módja a párnák közötti megfelelő távolság megtartása mellett

A párnák nem szisztematikus elrendezése szélfújást okozhat a fűrészáruban. A táblák végén a párnákat a deszkák elülső oldalához kell igazítani, vagy kis túlnyúlással kell rendelkezniük, hogy megvédjék a cellákat a forró levegő intenzív áramlásától. Amikor a legyártott alkatrészeket megszárítják, 20-25 mm vastag és 40-60 mm széles alátéttel ellátott kocsikra helyezik őket. A függőleges szőnyegsorok közötti távolság nem lehet nagyobb 0,5-0,8 m-nél.

Kapcsolódó cikkek